Rókaszemek..

Ezeknek a rókaszemeknek köszönhetem hogy katicivel találkoztunk úgy, hogy szinte kereszteztük egymás útját...Míg én a morzsákkal voltam ,elfoglalva,  hogy menet közben a kabátomról letöröljem,//már ép dél körül járt, és sajnos ilyen időtájt kell ennem ha nem akarok elájulni////és hol van az utca számozása ,   éreztem, mintha nézne valaki.Ránéztem...és tudtam hogy ismerem, de vajon honnan, töprengtem, de addigra már meg is szólított....szerencsémre...  "Vera te vagy?""Katici vagyok""... mondta halkan...nagyon megörültünk egymásnak...HA akartuk volna akkor se sikerült volna így találkoznunk...és mintha ezer éve ismernénk egymást, úgy beszélgetünk..Mint a blogján is átjön, szerény és  kedves .... úsztam a boldogságtól, hisz már volt hogy beszéltünk meg találkozót, de sajnos akkor nem sikerült... régi vágyam teljesült, egész véletlenül...Szépen sütött a nap is, csak sajnáltam ,hogy szorított az idő, szívesen beszélgettem volna még...Remélem még  majd találkozunk...
Még az nap egy barátnőmnek el is meséltem  a történteket,jó volt újra mindent elmesélni... velem örült...
Igazi szép bejegyzést írt katici a blogján, mint ahogy máskor is ír...nem vagyok nagy fogalmazó...és be kell vallanom nem tudom le írni ,és megfogalmazni szépen amit érzek és gondolok...Én inkább kézimunkázom, mint írok...Köszönöm...hogy megszólítottál...

                              ❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤❤

Akit érdekel katici bejegyzése és a kommentek is...itt olvashatjátok...KATICI BLOGJA

Természetesen a rókica is elkészült, majd jövök vele... valahányszor ránézek a rókára, mindig eszembe jut a találkozásunk...

jövök a következő bejegyzésben a többi fotóval...

kinyílott a névnapi jácintom is...